Megszabadulhatnak az áfasatutól a kis cégek

A kisvállalkozások jelentősen könnyíthetik likviditásukat, ha áttérnek a pénzforgalmi áfafizetésre. Így csak akkor kell áfát fizetniük, ha a számlájuk ki lett egyenlítve, ugyanakkor áfát levonni is csak ekkor lehet.

Az új adónemek mellett az is segítheti a kisvállalkozások helyzetét jövőre, hogy bizonyos keretek között pénzforgalmi elszámolásra térhetnek át az áfánál. Az a kisvállalkozás választhatja ezt a megoldást, amelynek áfás bevétele nem éri el az 500 ezer eurót − nagyjából 150 millió forintot.

A pénzforgalmi szemlélet jelentősen javíthatja likviditásukat: csak akkor kell megfizetni ugyanis az áfát a kiállított számla után, ha annak ellenértékét megkapja a vállalkozás. Ezzel együtt a pénzforgalmi áfát választó cég vevője, ügyfele is csak akkor helyezheti levonásba a számla alapján az áfát, ha már fizetett − hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a KPMG igazgatója. Emellett természetesen a pénzforgalmi elszámolást választó társaság maga is csak akkor jogosult áfát levonni, ha a saját beszállítóinak kifizette a számla ellenértékét − akkor is, ha a partner nem választotta ezt a fajta elszámolási módot.

Ez az előírás biztosítja, hogy a rendszer működőképes lesz, s nem üt jelentős rést a költségvetésben. Ha ugyanis csak a befizetési határidő csúszna, s a levonási jog nem, akkor elég nagy kockázatot vállalna az állam. Alapból neki kellene ugyanis finanszíroznia azt az időszakot, ami az áfa levonása és befizetése közt eltelik − mivel ez most fordítva van, a kockázat a cégeké, az áfát akkor is be kell fizetni, ha a számlát sosem egyenlíti ki a vevő. Azzal azonban, hogy adott ügylet után a levonási jog is csúszik, lényegében a költségvetésben nem keletkezik kiesés. Sőt némi plusszal is számolhat, hiszen a levonási jog akkor is csúszik, ha az eladó nem, csak a vevő választott pénzforgalmi áfát.

A számlán minden esetben jelezni kell, ha a társaság pénzforgalmi áfás, hiszen az eltérő fizetési kötelezettséget igazolni kell adott esetben egy NAV-revizor érdeklődésére. E tekintetben Földes Balázs lát némi kockázatot: gyakorlati nehézséget jelenthet banki átutalás esetén, hogy a vevőnél hozzávetőleges bizonyíték van arról, hogy az eladóhoz mikor érkezik meg a pénz, csak azt tudja, hogy ő mikor utalta el. Persze ez már a napon belüli utalásoknak köszönhetően nem okoz akkora problémát − hacsak az ügyintéző nem hibázik.

Nem könnyíti meg a helyzetet a készpénzes fizetés sem. Világosan bizonylatolni kell ugyanis, mikor történt meg a fizetés. Jóllehet nem kötelező a fizetés tényéről külön elismervényt írni, ám valahogy bizonyítani kell annak időpontját. Ha ez elmarad, a NAV revizorát nehéz lesz meggyőzni.

Lehet még trükközni A pénzforgalmi rendszer első körben a cégek likviditását javítja, de természetesen itt is lehet "okoskodni". Ha egy cég a lakosságnak értékesít, szolgáltat − építőipar, takarítás, felújítás −, van lehetőség megúszni egy időre az áfafizetést. Annak ellenére, hogy azonnal fizet a vevő − készpénzben −, írhatnak olyan elismervényt, ahol a fizetés későbbre van dátumozva, például 12 hónappal. Így a cég egy évig nem kell befizesse az áfát. Nagyot itt nem lehet szakítani, hiszen jelenleg ez a kör épp nem arról híres, hogy számlát adna és áfát fizetne a lakossági megrendelések után. Játékteret találhatnak azok, akik olyan vállalkozásnak adnak el terméket, nyújtanak szolgáltatást, amely nem jogosult áfa levonására − alanyi mentes cég, bank, biztosító, közintézmény. Az iskola például 127 millió forintért új számítógépeket szerez be. Ha ezt megveszi, nem tudja levonni az áfát. Viszont ha létrehoz egy beszerző céget, amely pénzforgalmi áfát választ, s az veszi meg a gépeket, majd adja el azt az iskolának tízéves részletfizetésre, a beszerző cég levonhatja az áfát, hiszen azonnal kifizette a gépeket. Befizetnie ugyanakkor csak tíz év alatt kell, hiszen ennyi idő alatt kapja meg az iskolától az ellenértéket.